szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A látogatás dátuma azért jelentős, mert 1999. május 7-én – amikor a NATO már másfél hónapja bombázta az akkori Jugoszláviát – találat érte Kína belgrádi nagykövetségét is, a támadás következtében pedig három újságíró meghalt, további húsz kínai állampolgár pedig megsérült.

Hszi Csin-ping kínai elnök a Kína belgrádi nagykövetségét is érintő NATO-bombázás 25. évfordulóján 400 fős küldöttséggel érkezett kétnapos szerbiai látogatásra, amely során a Belgrád és Peking közötti kapcsolatok további erősítése lesz a legfőbb téma.

A kínai elnök látogatását Aleksandar Vucic jelentette be még februárban azon a fogadáson, amelyet az államfő Kína szerbiai nagykövete számára adott a holdújév alkalmából. A látogatás dátuma azért jelentős, mert 1999. május 7-én – amikor a NATO már másfél hónapja bombázta az akkori Jugoszláviát – találat érte Kína belgrádi nagykövetségét is, a támadás következtében pedig három újságíró meghalt, további húsz kínai állampolgár pedig megsérült. Peking felháborodott és magyarázatot követelt, a NATO viszont balesetnek nevezte az incidenst.

Miért jön Magyarországra Hszi Csin-ping, és kit akar valójában meghódítani?

Nálunk új beruházásokról tárgyalhat Hszi Csin-ping, akár be is jelentheti új gyárak létesítését, Szerbiában pedig minden bizonnyal kulturális központot avat, de Budapest és Belgrád is Peking stabil szövetségese, így ezekben nincs is semmi meglepő. Meghódítani nem minket, hanem Nyugat-Európát kell, amely egyre inkább beleállni látszik egy Kína-ellenes kereskedelmi háborúba.

A Politika című belgrádi napilapban kedden megjelent véleménycikkében a kínai elnök úgy fogalmazott: „a Kína és Szerbia közötti barátság, amelyet a két nép együtt kiontott vére áztatott, a két nép közös emlékévé vált, és arra fogja ösztönözni mindkét felet, hogy együtt hatalmas lépéseket tegyenek előre”.

Hszi Csin-ping legutóbb 2016-ban járt a nyugat-balkáni országban, azt megelőzően viszont kínai elnök harminc évig nem látogatott el Szerbiába.

A kínai elnököt kedden Aleksandar Vucic köztársasági elnök fogadta, és a tervek szerint a két államfő többmilliárd dolláros kínai befektetésekről, valamint újabb együttműködési lehetőségekről tárgyal, és a delegáció tagjai várhatóan mintegy 30 kétoldalú megállapodást is aláírnak. 2016-os látogatása során Hszi Csin-ping és Aleksandar Vucic stratégiai megállapodást kötött a két ország között, a szerb elnök tavalyi pekingi látogatása során pedig 18 egyezményt – egyebek mellett egy szabadkereskedelmi megállapodást – írtak alá a felek.

Az európai uniós tagságra törekvő Szerbia szoros kapcsolatot ápol Kínával, Aleksandar Vucic szerb elnök legutóbb tavaly októberben látogatott Pekingbe. Szerbia is tagja az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezésnek, és a térség egyik legnagyobb projektje, a nagysebességű Belgrád-Budapest vasútvonal kiépítése – amelynek szerbiai szakasza még az év vége előtt elkészül – is kínai hitelből valósul meg.

Hszi azt követően érkezett a szerb fővárosba, hogy előbb Párizsban tárgyalt Emmanuel Macron francia elnökkel és az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyennel. A tárgyalás folyamán szó volt az egymás piacához való egyenetlen hozzáférésről csak úgy, mint Kína szerepéről az orosz háborús erőfeszítésekben. A témák súlya nagyjából azt is előrevetítette, hogy érdemi elmozdulás nem várható a felek álláspontjaiban.

Bár Macron a konyakcsatát megnyerte Kínával szemben, az igazán nagy horderejű ügyekben nincs valódi előrelépés

A Hszi Csin-pinggel folytatott találkozó egyetlen kézzelfogható eredménye a francia államfő számára, hogy a francia gyártók által a kínai piacra termelt boralapú szeszes italokat Peking egyelőre nem sújtja a korábban belengetett dömpingellenes vámokkal.